A részvényopciók tulajdonságai. Az előadások a következő témára: "Részvényopciós díjak jellemzői"— Előadás másolata:


Látták: Átírás 1 Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Pénzügyi Számvitel Tanszék A munkavállalói részvényopciós programok elszámolása és értékelése Készítette: Bóta László Számvitel szak Könyvvizsgálat szakirány Szakszeminárium-vezető: Lakatos László Péter 2 Én, Bóta László teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a jelen szakdolgozatban szereplő minden szövegrész, ábra és táblázat az előírt szabályoknak megfelelően hivatkozott részek kivételével eredeti és kizárólag a saját munkám eredménye, más dokumentumra vagy közreműködőre nem támaszkodik 2 3 Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés Témakör meghatározása Témaválasztás indoklása A kifejtés menete és logikája A részvényopciós programok elméleti háttere A humán erőforrás politikai aspektus: az ösztönzés A vállalatgazdaságtani aspektus: a megbízó-ügynök probléma A munkavállalói részvényopciók célja Motiválás Felvétel és a részvényopciók tulajdonságai részvényopciók tulajdonságai Likviditás Eltérések a konvencionális és a munkavállalói részvényopciók között Kereskedés Valós érték hedge Opciós díj Lehívás A munkavállalói részvényopciók típusai Hagyományos Premium Performance-vested Replikálható Vásárolt Újrainduló Indexált A munkavállalói részvényopciók előfordulása Munkavállalói részvényopciók a világ országaiban Munkavállalói részvényopciók Magyarországon A munkavállalói részvényopciók számvitele Munkavállalói részvényopciók kezelése az IFRS-ben Bevezetés Megjelenítés Tőkeinstrumentumban kiegyenlített ügylet Megszolgálási feltételek 4 3.

Bevezetés 1. Ezek az ügyletek minden bizonnyal a munkavállalói részvényopciós programok keretében testesülnek meg a leggyakrabban. Ezeknek a programoknak a számviteli elszámolását és az értékelésükhöz szükséges modellek bemutatását választottam dolgozatom témájául.

A munkavállalói részvényopciók fontos szerepet játszhatnak az Európai Unióban a vállalkozások támogatásában, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. A munkavállalói részvényopció feljogosítja tulajdonosát, hogy társasága részvényeit megvásárolja egy meghatározott időszakon, például tíz éven belül, rögzített, általában az opció adományozásának időpontjában érvényes piaci árfolyamáron.

Dolgozatom során bemutatom a munkavállalói részvényopciók célját, legfontosabb tulajdonságait és típusait. Központi témaként részletesen tárgyalom a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ide vonatkozó előírásait. Véleményem szerint a téma szerves részét képezi az opciók valós értékének meghatározása, azaz az opcióárazás. Általánosságban bemutatom az opcióárazási legelterjedtebb modelljeit, illetve a modellek input adatainak legfőbb jellegzetességeit a munkavállalói részvényopciók vonatkozásában.

Dolgozatomat esettanulmányokkal zárom, amelyek során magyarországi vállalatok ösztönző programjait mutatom be és elemzem. A téma egyedisége számviteli szempontból jól körülhatárolhatóvá teszi a problémákat, ugyanakkor számos ponton túlmutat az elszámolási kérdéseken. Témaválasztásom indokait az alábbiakban rendszerezem és foglalom össze.

a részvényopciók tulajdonságai

Elsősorban azért döntöttem a részvény-alapú kifizetések mellett, mert véleményem szerint kiválóan alátámasztják azt a tényt, hogy a számvitel nem korlátozódhat pusztán elszámolási technikákra. A gazdasági események összetettsége okán gyakran nagyobb kihívás választ a részvényopciók tulajdonságai arra, mit és milyen értéken mutassunk be, mint hogy, hogyan mutassuk be a problémát.

A számvitel logikájába illeszkedő, megfelelő elszámolás minden esetben alapvető fontosságú, azonban az igaz és valós képhez legalább ennyire hozzátartozik, hogy részletesen alátámasztott számítások segítségével megkapott, a valóságot a lehető legjobban tükröző érték kerüljön be a könyvekbe.

Bár elterjedtségben még nem vesszük fel a versenyt az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával, de a Budapesti Értéktőzsde tagjainak egy része már évek óta kínál különböző részvény-alapú, illetve részvényopciós ösztönző programot a munkavállalói számára. Ez lehetőséget adott számomra arra, hogy dolgozatomat gyakorlati példákkal tegyem színesebbé, hitelesebbé. Végül, de nem utolsó sorban különösen érdekesnek tartom a témát azon okból, hogy a részvény-alapú illetve részvényopciós kifizetések megértéséhez elengedhetetlen a társtudományok segítségül hívása.

Az opciók értékének meghatározása egyértelműen a pénzügyi szakemberek feladata. Azonban a számviteli aspektusból vizsgálódóknak is érteniük kell, hogy hogyan épülnek fel az árazáshoz használt modellek, hiszen ezen számítások eredménye fog majd bekerülni a beszámolókba. Szintén a társtudományok területén maradva, a részvényopciók tulajdonságai munkavállalói részvény-alapú ösztönző programok létjogosultságának okát kutatva hamar a vállalatgazdaságtan egyik alapvető problémaköréhez juthatunk el.

Ezen programok során a munkavállaló résztulajdonossá válhat, érdemes tehát átgondolni, hogy egy ilyen lehetőség enyhítheti-e, és ha igen, akkor mennyire a klasszikus megbízó-ügynök ellentétet.

Csatlakozz hozzánk!

Összességében úgy gondolom, hogy a munkavállalói részvény-alapú kifizetések és részvény opciós programok kiváló lehetőséget biztosítanak egy szerteágazó téma számviteli kezelésének bemutatására. Különösen érdekessé teszi a területet a számviteli elszámolás alapját képező valós érték meghatározásához szükséges opció árazási modellek elengedhetetlen ismerete. Dolgozatom központi részét az elszámolási szabályok bemutatása, illetve a valós érték meghatározásának módszerei képezik, amelyhez szervesen kapcsolódik az elméleti bevezetés, illetve zárásként a gyakorlati példák felsorakoztatása Az elméleti fejezetet a társtudományok témámhoz kapcsolódó hipotéziseinek rövid áttekintésével kezdem.

A továbbiakban részletesen bemutatom a részvényopciós programok célját, legfontosabb tulajdonságaikat és eltéréseiket a konvencionális opciókhoz képest. A szabályozás fejezetében elemzésem középpontjában az IFRS 2 Share-based payment standard áll, amelynek legutóbbi módosításai már integrálták, és így hatályon kívül helyezték a standarhoz kapcsolódó IFRIC-eket. Sorra vettem a standard legfontosabb előírásait, különös hangsúlyt fektetve a megszolgálási feltételekre, illetve a módosítások lehetséges hatásaira.

Külön fejezetben tárgyalom a részvények és a részvényopciók értékelésével kapcsolatos kérdéseket. Bemutatom, hogy a munkavállalói részvényopciós programok során megszabható feltételeket hogyan és mikor kell figyelembe venni a valós érték meghatározásánál. Áttekintem az opcióárazás során használt főbb input adatok meghatározásánál milyen speciális feltételeket kell figyelembe venni, ha munkavállalói részvényopció árazására használjuk őket. Továbbá röviden áttekintem a legelterjedtebb opcióárazási modelleket.

A vonatkozó szabályok ismertetése után három nagy magyarországi vállalat példáján keresztül vizsgálom meg, hogy a gyakorlatban hogyan kerülnek bemutatásra a beszámolóban a részvényopciós programok. Igyekeztem minden típusra példát keresni: a készpénzes programokat a MOL példáján keresztül, a tőkeinstrumentumban rendezett ügyleteket az FHB a részvényopciók tulajdonságai keresztül, készpénzes alternatívával rendelkező ügyleteket pedig a Synergon példáján keresztül mutatom be.

Itt szeretném megragadni a lehetőséget, hogy köszönetet mondjak Lakatos László Péter Tanár Úrnak, hogy egyetemi előadásai során felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt, a szakdolgozat megírása során pedig észrevételeivel, szakmai tanácsaival segítette a munkámat.

a részvényopciók tulajdonságai

A részvényopciós programok elméleti háttere 2. Anélkül, hogy részletes fejtegetésbe bocsátkoznánk, kijelenthetjük, hogy a vállalatok tevékenységi struktúrája megváltozott az elmúlt száz évben, s a humán-tőke mellett felértékelődött az innováció és a kutatás-fejlesztés is.

Természetes, hogy a munkavállalók tömege kettévált. Egyrészt kialakult egy speciális, elmélyült szaktudással rendelkező kiemelt státuszú munkavállalói kör. Ezek az emberek tudásuk miatt már nehezen helyettesíthetőek, sőt bizonyos esetekben már ők maguk jelentik a versenyelőnyt a piacon, így a vállaltoknak alapvető érdeke fűződik megtartásukhoz és motiválásukhoz. Az ösztönzés összetett feladat, de számtalan eszköz áll a szakemberek rendelkezésére.

Ezeket az eszközöket első körben két csoportra bonthatjuk, az egyik csoportot nevezhetjük a hard, a másik csoportot a soft tényezők csoportjának. A soft tényezők egy megfoghatatlan halmazt alkotnak, tömören összefoglalva ide tartozik minden olyan nem anyagi jellegű szempont, amely azt határozza a részvényopciók tulajdonságai, hogy a munkavállaló hogyan érzi magát a munkahelyén.

A hard tényezőket már sokkal könnyebb konkretizálni, itt találhatjuk a különféle juttatásokat.

Navigációs menü

Ezek a juttatások számtalan módon kategorizálhatóak, elsőként elkülöníthetjük a pénzbeli és a nem pénzbeli juttatásokat.

A pénzbeli juttatások a leghatásosabb, legerősebb ösztönzők. Ide sorolhatjuk az alapbért, az alapbéren felül járó pótlékokat, a különböző jutalékokat, számtalan bér jellegű juttatást utazási költségtérítések és természetesen a prémiumokat, bónuszokat. Később még részletesen kifejtem ezt a problémakört, a részvényopciók tulajdonságai általában a munkavállalók szubjektív megítélésétől függ, hogy a részvény-alapú programokat az alapbér részének tekintik, vagy pedig prémiumként számolnak vele.

Természetesen mások is lehetnek résztvevői ennek a nehezen feloldható ellentétnek, de talán legélesebben a tulajdonos és a manager között jelenik meg a konfliktus. Bizonyos elméletek szerint a megbízó-ügynök probléma megoldásában komoly szerepük lehet a teljesítmény alapú ösztönzőknek részvény-opciós programokPareto-javítást végezhetnek, sőt akár optimális szerződésként is funkcionálhatnak.

Az optimális szerződés a javak olyan elosztását feltételezi, amelyen már nem végezhető Pareto-javítás, tehát egyetlen fél helyzete sem tehető kedvezőbbé anélkül, hogy egy másik szereplőé az eredeti állapothoz képest ne romlana. A tulajdonosok szempontjából minden munkavállaló, még a managerek is bérköltséget jelentenek, amely csökkenti a profitot.

A managerek végzik azonban a cég operatív irányítását, így óriási az információs asszimetria részmunkaidős munka az interneten otthoni beruházások nélkül javukra. A tulajdonosoknak tehát szükségük van a managerek ismereteire, és el kell kerülniük, hogy a managerek kizárólag saját érdekeiket figyelembe véve ez az érdek természetesen mindig a minél magasabb jövedelem elérése cselekedjenek, háttérbe szorítva a vállalat hosszú távú eredményességét.

a részvényopciók tulajdonságai

A a részvényopciók tulajdonságai megpróbálják ösztönözni az operatív vezetőket annak érdekében, hogy az ő céljaikat tartsák szem előtt döntéseiknél. Weisbach: Optimal Executive Compensation vs. Managerial Power címmel jelentetett meg átfogó tanulmányt. A fejezet megírásakor erre a tanulmányra támaszkodtam.

A managert érdekeltté teszik abban, hogy a vállalat minél jobb teljesítményt nyújtson, növelve ezzel a vállalat értékét. Ha sikerül olyan szerződést kötni, amely az operatív döntéshozókat a lehető legjobban motiválja a vállalat eredményének javítására, és eközben úgy érzik, hogy mindezért bináris opciós modell kompenzációt kapnak, akkor gyakorlatilag létrejött az optimális szerződés, mindenki jól járt.

Számos olyan nézet terjedt el az utóbbi évtizedekben, amelyek szerint a megbízó-ügynök probléma kiküszöbölhető egy jól felépített teljesítmény alapú ösztönző rendszerrel. Bebchuk és Fried megkérdőjelezik ezt az álláspontot a részvényopciók tulajdonságai hosszasan érvelnek amellett, hogy nem köthetnek olyan szerződést a tulajdonosok a managerekkel, amely biztosítaná számukra azt, hogy az cég operatív működését felügyelők a tulajdonosok érdekeit tartják szem előtt.

Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy rendkívüli módon nem térhet el a tulajdonosok és managerek érdeke. Induljunk ki abból, hogy a managerek elsődleges célja a minél magasabb jövedelem elérése. Ez nyilvánvalóan függ a mutatott teljesítményüktől, és a aki otthon keresett, mondja meg minek piacon ez alapján fogják őket beárazni.

Ebből következik, hogy az operatív vezetők számára is kiemelten fontos, hogy az általuk irányított cég értéke növekedjen, növelve ezzel az ő hírnevüket is, és ezáltal az esélyüket egy következő vezető pozícióra még magasabb jövedelem reményében.

  • Когда там, наверху, разбили Парк, ступица всего этого гигантского транспортного колеса была похоронена под землей.
  • Utmagazin bináris opciók
  • Ki és hogyan keres pénzt az interneten
  • Opciós ügyletek automatikus másolása
  • Új tételek, ahol pénzt kereshet
  • Részvényopciós díjak jellemzői - ppt letölteni
  • В отличие от Хедрона Джизирак не был трусом.
  • Образ конструкции, во всех ее мельчайших деталях хранящийся в его блоках памяти, никогда не потускнеет, а ведь именно этот образ и контролирует его физическую структуру.

Összességében tehát az érdekek nem teljesen ellentétesek egymással, de valószínűleg a megbízó-ügynök problémára a teljesítmény alapú ösztönzők csak részmegoldást nyújtanak, és nem tekinthetünk rájuk optimális szerződésekként.

Bebchuk és Fried kidolgozott egy másik elméletet is, amely a manageri fizetések maximuma felől közelíti meg a problémát. A feltételezés a részvényopciók tulajdonságai, hogy a managerek elég erősek ahhoz, hogy befolyásolják az igazgatóság tagjait, és ezáltal hatással legyenek saját fizetésükre is.

Az álláspont szerint egyetlen dolog van, amely gátat szabhat törekvéseiknek: a nyilvánosság reakciója az indokolatlanul magas fizetéseikre. A megbízó-ügynök megközelítés tehát azt mondja, egy managernek minimum akkora fizetést biztosítanak a tulajdonosok, hogy ne hagyja el a céget, a managerial power megközelítés szerint pedig a manager fizetése olyan magas, amelyet még a nyilvánosság képes elfogadni.

Ez a megközelítés természetesen rendkívül sok kérdést vet fel, hiszen miért is lenne fontos egy operatív vezetőnek, hogy mit gondol róla a nyilvánosság, de tény, hogy a jelenség létezik, és valóban behatárolhatja egy bizonyos szinten a jövedelmeket.

a részvényopciók tulajdonságai

Így a dolgozó érdekelt lesz abban, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek növelik a részvény árfolyamát. Itt két dolgot kell kiemelnünk: egyrészt az alkalmazottak döntő többsége semmilyen hatással nem lehet a részvények árfolyamára, másrészt a részvényárfolyamok sokkal több tényezőtől függnek, mintsem hogy azokat a cég operatív vezetői egyéni döntéseik által módosítani tudják. Így a motivációs a részvényopciók tulajdonságai nem feltétlenül fog közvetlenül eredményességben megmutatkozni, sőt megjelenhet a potyautas probléma is akik amúgy sem lehetnek hatással az árfolyamra nem tesznek többet a cél érdekében, mint korábban, de pozitív eredmény esetén részesednek a sikerből.

Illetve a tulajdonosoknak fontos figyelmet fordítani arra, hogy ha a vezetők minden tőlük telhetőt megtettek, de rajtuk kívül álló körülmények miatt az árfolyam kedvezőtlenül alakult, akkor ebben az esetben is részesüljenek valamiféle jutalomban Felvétel és megtartás Azok a cégek, amelyek részvényopciókat is kínálnak a javadalmazási csomag részeként jó eséllyel vonzóbbak lesznek a munkavállalók számára.

Ezek a vállalatok általában egy nagy és tőkeerős cég benyomását keltik, amelynél értelemszerűen nagyobb biztonságban érezné magát a dolgozó. Akadnak példák azonban ennek az ellenkezőjére is, lehetséges, hogy egy olyan startup-ról van szó, amely jelenleg még nem rendelkezik elég szabad pénzeszközzel, viszont robbanásszerű fejlődés előtt áll.

Bár kockázatos, de rendkívül attraktív is lehet egy ilyen cégnél elkezdeni dolgozni, hiszen a a részvényopciók tulajdonságai szakaszban részesedésben megkapott fizetések később vagyonokat is érhetnek lásd Facebook. A munkavállalók megtartása szintén fontos célja a részvény-opciós programoknak. Egyrészt a programok hosszú távra szólnak, másrészt általában még a megszolgálási időszak után sem 2 Az Európai Unió Munkavállalói Részvényopciók Adóztatása Munkacsoportja ban adta ki zárójelentését The legal and administrative environment for Employee Stock Options in the EU címmel.

A jelentés döntően épült a Pendelton-Blasi-Kruse-Poutsma-Sesil által jegyzett Theoritical study on stock options in small and medium enterprises című tanulmányra. A fejezet megírásakor erre a két tanulmányra támaszkodtam. Kilépéskor pedig szinte minden esetben semmissé válnak, így a munkavállalók növekvő részvény árfolyamok esetén érdekeltek abban, hogy legalább addig a vállalatnál maradjanak, ameddig az opciójuk lehívhatóvá válik.

Csökkenő részvény árfolyam és további negatív kilátások mellett az opciók elveszíthetik megtartó erejüket, ilyenkor lehet megoldás az újraárazás.

A munkavállalók megtartása különösen a részvényopciók tulajdonságai lehet olyan területeken, ahol a szellemi tőkének kiemelt a szerepe, és akár egyetlen munkavállaló is versenyelőnyt jelenthet. Ilyenkor a humán erőforrásba történt befektetések védelme rendkívül fontos feladata a vállalatnak Likviditás A részvényopciókkal a vállalatok úgy ígérhetnek további jövedelmet a munkavállalóiknak, hogy likvid eszközeiket nem kell megterhelniük. Legalábbis az ígéret időpontjában semmiképp sem.

a részvényopciók tulajdonságai

Ez különösen fontos lehet az induló vállalkozások esetében. Abban az esetben, ha az opciók lehívásra kerülnek, a vállalat kibocsáthat új részvényeket, tehát pénzkiadás nélkül tőkeemelés útján biztosíthatja a munkavállalók számára a részvényeket.

Általános információk[ szerkesztés ] A részvények leginkább tőzsdei cégek esetében kizárólag névre szóló értékpapírok. A fizikai értékpapírok tárolása leginkább bankokban, elszámolóházakban történik. Egy adott társaság adott részvényei - fajtától függően - teljesen egyneműek, és ez lehetővé teszi, hogy központosított piacokon értéktőzsdéken kereskedhessenek velük.

Ha nem ezt az utat választja, akkor vissza kell vásárolnia a részvényeket, viszont erre a kiírástól egészen a lehívásig van lehetősége, így jó a részvényopciók tulajdonságai választhat olyan alkalmat, amikor a részvények árfolyama alacsonyan van. Összefoglalva, a részvényopciók likviditás szempontjából mindenféleképpen kedvezőbbek, mint a pénzben kifizetett jövedelmek.

Az opció kiírója a vállalat, a jogosult a munkavállaló, a jog pedig a részvény megvételére vonatkozik. A munkavállaló tehát jogot kapott arra, hogy egy jövőbeli időpontban egy meghatározott áron megvásárolhatja a részvényt. Az elsődleges előny teljesen egyértelmű: ha a részvény a lehívás napján drágább lesz, mint a kötési árfolyam, akkor a munkavállaló lehívja az opciót, megveszi a részvényt, és azonnal eladja és nyereséget realizál.

Feltéve, hogy ezt megteheti. Ebben az alfejezetben ezeket a különbségeket fejtem ki Kereskedés Az opció egy értékpapír, akárcsak egy részvény. Ebből következik, hogy kereskedni lehet vele, a jogosultja bármikor bárkinek eladhatja, a kiírónak pedig mindig az aktuális tulajdonos felé fog kötelezettsége fennállni.

A jogosult tehát mindig az, aki a tulajdonosa az opciónak. A munkavállalói részvényopciókkal azonban nem lehet kereskedni, a dolgozók nem értékesíthetik az értékpapírjukat. Ennek a korlátozásnak az ösztönző szerepe teljesen egyértelmű: a munkavállaló kockázatát nem csökkentheti egy olyan beépített opció, hogy bármikor megszabadulhat az értékpapírtól.

Ezáltal elméletileg több erőforrást fog mozgósítani annak érdekében, hogy a részvény árfolyama számára kedvezően alakuljon. És ha számára kedvezően alakul, akkor az természetesen kedvező lesz a cég számára is. Felmerül persze a kérdés, hogy valójában milyen kockázatot is fut a munkavállaló, ha nem is kellett opciós díjat fizetnie.

Hiszen így nem is veszítheti azt el.

Nem igaz azonban, hogy így kockázatmentes az ügylet a dolgozó számára, hiszen a lehetősége már megvan arra, hogy árfolyam nyereséget realizáljon az esetleges részvény ár növekedésből, az viszont már szubjektív megítélés kérdése, hogy amennyiben nem sikerül, akkor azt a munkavállaló veszteségként éli meg, vagy egyszerűen csak úgy érzi nem nyert semmit.

Az első esetben a részvényopciót az alapfizetése részének tekinti, az utóbbi esetben pedig a prémium csomag részeként tartja számon Valós érték hedge Az opció valós értékének módosulásából származó esetleges veszteséget nem lehet fedezeti ügylettel kiküszöbölni. A konvencionális opciók esetében természetes az a módszer, amikor az opció jogosultja lefedezi az opció valós értékét akár egy másik opcióval védve ezáltal magát az esetleges veszteségtől ami ugyebár maximum az opciós díj elvesztése lehet.

A munkavállalók számára kiírt opciókat azonban nem lehet hedgelni. Az indoklás nagyon hasonlít a kereskedés betiltásánál kifejtettekre. A kiíró elképzelése szerint a munkavállaló motiváltabb lesz abban az esetben, ha nem tudja a kockázatát fedezni.

Amikor kiírják az opciót, akkor előre rögzítik, hogy mikor válik lehívható akárcsak az általános opciók esetében. Azonban a munkavállaló a részvényopciók tulajdonságai, a munkavállaló nem hagyhatja el addig a céget, vagy ha ezt megteszi, akkor azonnal elveszíti jogosultságát.

Ez a kitétel természetes következménye az opció lényegének: a munkaadó érdekeltté teszi a munkavállalót abban, hogy járuljon hozzá Fibonacci retracement kereskedés vállalati érték növeléséhez, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a dolgozó alkalmazásban is áll az adott cégnél Lehívás A megszolgálási időszak vége nem feltétlenül esik egybe az opció lehívásának időpontjával.

A legtöbb esetben a megszolgálási időszak után egy-két évvel hívható le az opció. Nem ez jelenti azonban a különbséget a konvencionális opciókhoz képest, hanem az, hogy a lehívás után a jogosult még nem feltétlenül rendelkezhet szabadon a megvásárolt részvénnyel.

Néhány a részvényopciók tulajdonságai előre meghatározzák, hogy lehívás után mennyi időnek kell eltelnie az értékesítésig, illetve, hogy kinek értékesítheti a munkavállaló a részvényopciók tulajdonságai részvényt általában a cég visszavásárolja. Ez a kitétel is természetes védekezési reakció a vállalat részéről: ha lehívás után a dolgozók azonnal eladhatják a részvényt, akkor kizárólag abban érdekeltek, hogy egy meghatározott időpontban a részvényár a lehető legmagasabb legyen.

Ennek érdekében hajlamosak lehetnek olyan döntést hozni, amely lehívás időpontjában az egekbe emeli az árat, később azonban káros következményei lesznek a vállalat értékére. Ezt fektessen be az online cash flow-ba a tulajdonosok érdekeltté teszik a munkavállalókat abban, hogy a vállalat olyan teljesítményt nyújtson, amelynek köszönhetően a részvény ára tartósan magasan ragad.

A következőekben bemutatom a leggyakrabban előforduló típusokat. Johnson-Yisong S. Tian : The value and incentive effects of nontraditional executive stock option plans című tanulmányra támaszkodom a fejezet megírásakor. Ez természetesen csökkenteni fogja az opció értékét, hiszen egy bizonyos árfolyam-növekedésig a munkavállaló még semmilyen nyereséget nem realizálhatna.

Itt tehát már ahhoz is növekednie kell az árfolyamnak, hogy at-the-money pozícióba kerüljön az opció.

Részvényopciós díjak jellemzői

A prémium opciók azért jöttek létre, mert a kiírók nagyobb motivációs erőt tulajdonítanak ennek a típusnak, mint a hagyományosnak Performance-vested Ezek az opciók kizárólag akkor válnak megszolgálttá és így lehívhatóvá, ha a részvényárfolyam elér vagy meghalad egy szintet. Természetesen ez a szint magasabb, mint a kiírás napján volt az árfolyam, azonban nem elég meghaladni a kiírás napi árat, hanem minimum el kell érni a megnevezett határt.

Bizonyos esetekben csak akkor válik megszolgálttá az opció, ha az árfolyam be is ragad az előírt szintén néhány napra Replikálható A replikálható elnevezés az újraárazásra utal. A részvényopciós csomagok több mint fele tartalmazza az újraárazás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a cég csökkentheti a kötési árfolyamot, ha ezt indokoltnak látja.

a részvényopciók tulajdonságai

Ez a lehetőség rendkívül fontos lehet a cégvezetők megtartásának szempontjából, hiszen a vezetők teljesítményétől függetlenül bármikor kialakulhat egy olyan általános piaci környezet, amely szignifikáns és tartós árfolyam esést idéz elő.

Ebben a helyzetben fontos az opciók újraárazása a motiváció fenntartásának érdekében Vásárolt A vásárolt opciók hivatottak a legerősebb ösztönző hatást kiváltani. A részvényopciók tulajdonságai a típusnál ugyanis a munkavállalónak a kiírás napján meg kell fizetnie a kötési árfolyam egy részét általában csak 15 16 a töredékét, ez gyakorlatilag egy opciós díjamelyet elveszít abban az esetben, ha az opció nem válik megszolgálttá.

Ez a konstrukció tehát a nem munkavállalói opciókhoz képest sokkal nagyobb kockázatot hordoz magában, hiszen a munkavállaló már kifizetett egy díjat, azonban az a részvényopciók tulajdonságai nem adhatja el, és valós érték fedezeti ügyletet sem köthet rá. Az egyetlen fedezési stratégiája az lehet, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy feltornássza az árfolyamot a kötési árfolyam fölé Újrainduló Az opció újratöltése hasonló funkciót lát el, mint az újraárazás, viszont a folyamat lényegesen bonyolultabb.